,

Gondos Gazdi képző – Szörtüszőatkásság – Demodikózis

Útjára indítunk egy tematikusan összegyűjtött kérdéssorozatot. Az a kisállattartó, aki a kérdéseinkre teljes természetességgel válaszolni tud, egyetért javaslatainkkal, annak öröm a kedvencével együtt töltött idő. Lerágott csont a felelős állattartás, és ha jobban belegondolunk, akkor nem is ez a legmegfelelőbb szó a kisállatainkkal való kapcsolatra. A felelősséget bízom benne, hogy túlnőttük és gondoskodó állattartás lett belőle. Hiszek abban, hogy gazda és kisállata kapcsolata a kölcsönös, persze nem megfelelő arányú gondoskodásról szól. A pontokba szedett kérdések, javaslatok nem a hiányosságokra próbálják felhívni a figyelmet, hanem útmutatók abban, hogy hogyan legyen gazdi és állata kapcsolata mély és harmonikus.

Szörtüsző atka – Demodex atka

  1. Mit tudunk a szörtüsző atkáról? Az egyik legsúlyosabb parazita által okozott bőrbetegség előidézője a Demodex atka. Pici, ötödmiliméternyi élősködő, amely a kutyák, ritkán a macskák szőrtüszőjében, esetleg a faggyúmirigyeiben telepszik meg. A bőrsejtekkel, és vérsejtekkel táplálkozik. Ivari ciklusa körülbelül 4 hét. Szinte nincs olyan kedvenc, amelyen ne élősködne atka, de rendszerint nem okoznak klinikai tüneteket. Az őszi nyirkosabb, de még viszonylag melegebb időszak a legideálisabb az atkák tömeges szaporodásához.
  2. Hogyan fertőződhet egy állat? A kedvenceink közvetlenül, érintkezés útján fertőződnek, általában már születésükkor. Az anyaállathoz hozzábújva a kisállatok közvetlenül a szülés után fertőződnek már, de az atkák nem okoznak semmiféle tünetet, csak abban az esetben, ha valami egyéb immungyengítő folyamat áll fent a kedvencünknél. A fertőződés minden korban és időben, minden fajtánál lehetséges.
    1. Milyen tüneteket okoz a szőrtüszőatka? Fontos kiemelni, hogy fiatal állatoknál jelentkezik elsősorban 3-5 hónapos korban.  Felnőtt állatoknál ritkán, egyéb immunrendszert gyengítő betegség esetén diagnosztizálható. A leggyakoribb és legelső tünet az apró, élesen körülhatárolt területen a szőrhiány. Ez általában a pofa tájékon alakul ki, de ritkábban bárhol előfordulhat testszerte. Ezen a területen a bőr kipirosodhat, pikkelyessé válhat. Ez általában nem viszket önmagában, csak ha egyéb gond is fennáll. Ezek a pikkelyes területek kezeletlenül, egy idő után a bőrben gennyes csomócskák megjelenéséhet vezethet. Ha ebben az esetben sincs kezelve az állat, akkor az atkák oly mértékben elszaporodnak, hogy bejutnak a vér-, vagy a nyirokáramba és belülről is gyengítik az állatot. Ilyen esetekben már a külső „seb” egy nagy gennyes bőrgyulladás. Odáig fajulhat, hogy a testfelületen szinte nem marad ép felület, testszerte megjelennek a szőrmentes, piros, vagy éppen gennyező foltok, akár sántíthat is a kutya, ha a talptájékán is létrejön egy ilyen terület.
  3. Átterjedhet-e emberre ez a fajta parazita? Embernél is létezik a Demodex atka, de nem az a fajta, ami a kutyákat, vagy akár a macskákat fertőzi.
  4. Mit tehetünk? Ha észreveszünk kedvencünkön szőrnélküli foltokat, mindenképpen érdemes állatorvoshoz fordulni, főleg akkor, ha már jóideje fennáll a tünet, mert lehet, hogy önmagában az atkásság nem okoz még nagy problémát, de minden esetben jelezhet valami olyan egyéb okot, ami miatt a kedvencünk immunrendszere nem működik megfelelően. Erre érdemes átfogó vizsgálatot végeztetni. A már súlyosbodott esetet meg csak állatorvos tudja orvosolni türelemmel és megfelelő hatóanyagú gyógyszerekkel. Szerencsére, amióta új generációs külső parazita ellenes készítményeket használunk, azóta egyre ritkábban találkozunk vele.

 

Napfényes őszt és jó egészséget kívánok!

dr. Szász László

Revetek Állatorvosi Rendelő

2019.09.26.

Gondos Gazdi képző – külső, belső paraziták

Külső, belső paraziták

Sok állatorvosi rendelőben találunk ismeretterjesztő posztereket a parazitákról.  A sok esetben ijesztőnek, „gusztustalannak” tartott képek a figyelem felkeltését célozzák meg, azt, hogy tisztában legyenek a gazdák a kedvencükre veszélyes parazitákkal.

  1. Miért a bolha a leggyakoribb külső parazita és mit okozhat a bolhásság? Mikor kell védekezni? Talán ez a kérdés az, amire a legnyilvánvalóbb a válasz: a bolha petékkel szaporodik és oly mértékben túlélők a lárvái a gazdaállat közvetlen környezetében, hogy elég egy simogatás és a ruha redőiben máris továbbvittük a fertőzést. Egyre több állatnál alakul ki a bolhanyál allergia, ehhez elég egyetlen egy bolhának a csípése és máris véresre vakarja magát az állat. Emellett bélféreg terjesztésében is szerepet játszik. Sajnos, amikor ilyen enyhe a tél, egész évben célszerű a védekezés.
  2. Miért tartjuk a kullancsot a legveszélyesebb külső parazitának? Mikor aktív a kullancs? Minden gyakorló kutya gazda tudja, hogy a kullancs terjeszti a babesiosist, egy egysejtű által okozott igen súlyos, kezeletlenül legtöbb esetben halálos kimenetelű betegséget. Ezen kívül a Lyme-kór okozója is lehet. Macskáknál ritkábban közvetít betegséget, viszont előszeretettel szív vért macskából is, amit azért egy gondos gazdi elkerül. A kullancs a bolhához hasonlóan az enyhe telet túléli, sőt aktívak maradnak enyhébb téli időszakban, ezért az egész éves védekezés a javasolt.
  3. Mikor aktívak a legyek és mikor támadnak? Általában 20 fok feletti hőmérséklet kell a legyeknek az aktivitáshoz és nem minden állat tetszik nekik. Tény, hogy a sérült, legyengült állatokat azonnal megkörnyékezik és tovább gyötrik a hús-, vagy döglegyek. „Beköpik” a sebeket, vagyis belepetéznek és a kikelt lárvák itt fejlődnek tovább, nem engedik a sebet begyógyulni.  A szúrólégy egészséges állatokat is megtámadhat, a fül-, szemkörnyéken okozva sérüléseket.  Nem kell minden esetben megelőzően védekezni, de ha a kedvencünket szeretik a legyek, akkor kötelezően.
  4. Miért veszélyes a szúnyog? Amellett, hogy külső parazitaként kellemetlen a szúrása, ráadásul belső parazitát terjeszt. Ezek közül a Dirofilaria repens, vagyis a bőrféreg Magyarországon gyakori, és most már a Dirofilaria immitis, vagyis a szívféreg is megbetegítheti kedvencünket anélkül, hogy a portáról kitenné a lábát. Mielőtt azonban a védekezést elkezdjük, érdemes állatorvossal konzultálni, mert csak negatív lelettel lehet szívféreg ellen védekezni. Ha egy kutya fertőzött, akkor mindenképpen állatorvosi segítség kell a gyógyuláshoz.
  5. Véd-e előre a féreghajtó? A féreghajtó kezelésen általában a bélférgesség leküzdését értjük. Bélférgességet nagyon sokféle belső parazita okozhat, melyek közül nagyon sok zoonózis, vagyis emberre is átterjedő probléma. Bélféreg ellen nincs megelőzés, így minden kezelés az esetlegesen már meglévő, kialakult férgeket pusztítja el a szervezetben. Állatoknál gyakori a bélférgesség, mert elég egy szimat a séta során otthagyott, vagy egy macska által bokor alatt hagyott ürülékről és egy jól irányzott nyelvcsapással már be is kerültek a peték a tápcsatornába. Javasolt emiatt a rendszeresen, akár negyedévente elvégzett féregtelenítés.

 

Legyen Ön is Gondos Gazdi!

dr. Szász László

Revetek Állatorvosi Rendelő

2018.01.24.

Iratkozzon fel hírleve-
lünkre!

* Kitöltése kötelező!
Copyright 2010 © Csongoros Bt. - Minden jog fenntartva! Grafika és programozás: Arteries Studio